Olyan kialakítású parkolóház, vagy mélygarázs, melyben a födémek egy függőleges sík mentén fél szint különbséggel vannak egymástól eltolva. A parkológarázs-típust Fernand E. d'Humy szabadalmaztatta 1919-ben. Az elrendezés előnye a szintek között szükséges rövid rámpa, mely a parkolóállások rendjébe kedvezően illeszthető be (d'Humy rámpa), miáltal a félszinteltolásos parkolóknál alacsony fajlagos területigény adódik.